fbpx

Dél-Toszkána: gyalogos zarándoklat a Via Francigenán Sienától Montefiasconéig - 8 Nap

A „napsütötte Toszkána” sokunk szívét megdobogtatja: hegytetőre épült ősi városkák (olasz filmek kulisszái), lankás domboldalak, ciprusfasorok és olajfaligetek – köztük eldugott templomok és kolostorok, megannyi alkalom az elcsöndesedésre, elmélkedésre.

Gyaloglás közben van időnk. Van időnk pihenni. Van időnk gyönyörködni a varázslatos olasz tájban, a dombokban, a ciprusokban. Van időnk megállni az ezredéves városkák főterén. És van időnk önmagunkra, van időnk kérdéseket feltenni, és a kérdéseinkre választ találni. És talán van időnk arra is, hogy meghalljuk azt, aki teremtett…

Hírlevél-feliratkozás: Elfogadom az adatvédelmi irányelveket

Utunk, a Dél-Angliát Rómával összekötő ősi zarándokút, a Via Francigena Toszkána déli részén végigvezető szakasza.

Zarándoklatunk legszebb pontjai

  • Siena belvárosa (UNESCO világörökség),
  • a Val d’Orcia (Orcia-völgy), ahol Toszkána a „legtoszkánabb” (UNESCO világörökség)
  • Montefiascone, a pápák városa a Bolsenai-tó fölött, és
  • a toszkán táj, állandó „útitársunk”.

Szakmai partnerünk

  • Associazione Camminando sulla Via Francigena
  • Cristina Menghini – L’Italia nello zaino („Olaszország hátizsákban”)

Fel ⇧

Az utazási csomag tartalmazza az alábbiakat

  • Repülőút (Budapest–Pisa és Róma–Budapest)
  • Vonatút (Pisa–Siena és Montefiascone–Róma)
  • Legfeljebb 20 kg feladott poggyász
  • Szállás kolostorokban, zarándokszállásokon
  • Olaszul jól beszélő, az országot ismerő, biztonságot nyújtó zarándoklatvezető
  • Csomagszállítás
  • Zarándokútlevél
  • Minden nap reggeli és szendvicsebéd

Az utazási csomag nem – vagy csak felár ellenében – tartalmazza az alábbiakat

  • Utazás az Ön otthona és a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér („Ferihegyi repülőtér”) között
  • Esetleges belépőjegyek
  • Vacsora
  • Biztosítások (betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, valamint igény esetén útlemondási biztosítás)
Nap 1
Budapest–Pisa–Siena

Repülőgépünk 10 óra 20 perckor száll fel Budapestről és dél után pár perccel landol Pisában. Innen vonattal jutunk el Sienába, utunk kiindulási pontjára.

Ha egyik közlekedési eszköz sem késik, kora délután megérkezünk Sienába, ahol talán az egész világon a legnagyobb sűrűségben élvezhető a középkori és korareneszánsz építészet, festészet, szobrászat és városépítészet (amely 1995 óta az UNESCO kulturális világörökségének is része).

Elfoglaljuk szállásunkat, és kedvünk szerint felfedezünk a városból annyit, amennyi a vacsoráig hátralévő néhány órába belefér.

Nap 2
Siena–Ponte d'Arbia

Távolság: 25,7 km | Emelkedés: 251 m, lejtés: 443 m

Első néhány kilométerünk a dombon fekvő Sienából lefelé vezet, s hátrapillantva újra és újra gyönyörködhetünk a város sziluettjében. Utunk további része nagyjából vízszintesen vezet a völgy alján, általában településeken kívül (bár közel hozzájuk).

Szép pihenő a cunai megerősített magtár, amely egykor a sienai Santa Maria della Scala zarándokispotály tulajdona volt. Ha időnk és kedvünk lehetővé teszi, letérhetünk Lucignanóba, az egykori erődvároskába, aminek ilyen mivoltát két XIV. századi torony és a román templom megerősített tornya is tanúsítja. Az ásatásokon feltárt Kr. e. I. századi vízimalom talán a világtörténelem első ipari létesítménye.

Szállásunk Ponte d’Arbiában, a Centro Cresti névre hallgató zarándokszálláson lesz.

Nap 3
Ponte d'Arbia–San Quirico d'Orcia

Távolság: 26,2 km | Emelkedés: 583 m, lejtés: 428 m

Indulásunk után nagyjából egy órával érkezünk a tökéletes középkoriságában megmaradt Buonconventóba. (A név beszédes: „jó kolostor”.) A város északi kapuján lépünk be, s bár a déli kijárat alig pár percnyire van, alighanem szívesen időzünk egy kicsit az ódon házak között, s közben a Szent Péternek és Pálnak szentelt templomba is betérünk.

Egy újabb óra után belépünk az Orcia-völgybe, pontosabban arra a részére, amelyet még az UNESCO is méltónak tartott arra, hogy felvegye a világörökségi helyszínek listájára, s a következő három napban itt fogunk gyalogolni.

Mai végállomásunk San Quirico d’Orcia: a városka valószínűleg etruszk eredetű, ám erről mindössze ásatások tanúskodnak. A nap végén hálát adni betérünk a VIII. századi plébániatemplomba.

Szállásunk megkeresése után mindenképpen elsétálunk a városka közepén lévő Horti Leonini parkba, amelyet 1581-ben adományozott Medici I. Ferenc Diomede Leoninak. A kert kialakítása azóta sem változott.

Nap 4
San Quirico d'Orcia–Radicofani

Távolság: 32,6 km | Emelkedés: 1053 m, lejtés: 657 m

Mai napunk hosszú lesz, és feltehetően fárasztó is – de mindezért bőséges kárpótlást nyerünk.

Kiindulási városunkat elhagyva elénk tárul az a bizonyos Toszkána, amelyért évszázadok óta rajong a nyugati világ. Ez az a táj, ahol azok a híres fényképek és képeslapok készülnek, amelyekre ránézve mindenki azt érzi, hogy ide el kell jutnia: lágy dombok, kanyargó utak, magányos villák, ciprusfasorok és olajfaligetek.

A nap során az egyetlen jelentősebb település szakaszunk célja, Radicofani lesz: hegytetőn álló vára órákig fog előttünk lebegni, amíg elérjük, így bőségesen lesz alkalmunk elcsöndesedni, és megélni a zarándoklat spirituális dimenzióját.

Nap 5
Radicofani–Acquapendente

Távolság: 23,9 km | Emelkedés: 307 m, lejtés: 713 m

Az előző nap végi emelkedés „jutalmaként” mai első 10 kilométerünk enyhe lejtő lesz nagyjából Ponte a Rigóig (ejtsd: rígó; semmi köze a madárhoz). Itt választhatunk, hogy melyik úton induljunk tovább. A hosszabb, de talán szebb szakaszon útba ejthetjük a festői Procenót. A rövidebb és vízszintesebb szakasz az egykori híres római út, a Via Cassia mentén halad, ami ma már egy viszonylag forgalmas közút, ám így hamarabb érünk mai szakaszcélunkhoz, Acquapendentébe. Időközben – bár ezt észrevenni aligha fogjuk – Toszkánából átlépünk Lazio tartományba, amelyet az ókorban Latiumként, a latinok földjeként ismertek. Firenze fennhatósága alól tehát átlépünk Rómáé alá.

Acquapendente (magyarul „Ferdevíz”) csodálatosan gazdag a múlt kincseiben: etruszk és longobárd emlék kevés van, annál több középkori (magyar időméréssel Árpád-kori) épület között sétálhatunk, amelyeket román templomok és reneszánsz városi paloták tesznek változatosabbá.

Nap 6
Acquapendente–Bolsena

Távolság: 23 km | Emelkedés: 346 m, lejtés: 410 m

Viszonylag pihentető nap áll előttünk. Acquapendentéből kelet felé indulunk, majd dél felé fordulunk, és utunk nagyjából felénél érünk San Lorenzó Nuovóba. A városka ősi, egykor a híres Canossa várát is birtokló Matild grófnőé volt, aki átengedte a pápának. A településen végigsétálva azonban a dicső múltból nem sok látszik, 1774-től kezdve ugyanis a várost teljes egészében átépítették: a sok girbe-gurba romantikus városka után tehát egy „modern” települést is látni fogunk, amely a felvilágosult abszolutizmus jegyében tágas, derékszögű utcákkal, gondosan tervezett alaprajzzal büszkélkedhet.

Utunk célja Bolsena, amely a róla elnevezett tó partján található, és egyfajta regionális Balatonfüredként jellemezhető, bár valamivel régebbi és kisebb.

Nap 7
Bolsena–Montefiascone

Távolság: 18,3 km | Emelkedés: 635 m, lejtés: 339 m

Bolsenát déli irányba hagyjuk el, és szőlők, gyümölcsösök, kisebb-nagyobb erdők között bandukolunk Montefiascone felé. A táj egy kicsit a Balaton-felvidékre emlékeztet (mediterrán kiadásban): tó felé lejtő dombok, elszórt házak, változatos felszínborítottság, jobb kéz felé pedig a víz, amit hol látunk, hol nem.

Mai – utolsó – gyalogos szakaszunk viszonylag rövid, „cserébe” kicsit még meg kell erőltetnünk magunkat: Montefiascone nagyjából 600 méterrel van a tenger és feleennyivel a tó szintje fölött, így szinte egész nap lassan de biztosan emelkedik az utunk. A cél viszont minden fáradságot feledtet: nem véletlenül időztek a pápák szívesen a városban, és építtettek egy gyönyörű, tóra néző panorámás erkélyt a palotájukra.

Megkeressük szállásunkat, a bencés nővérek belvárosi Szent Péter monostorát, majd sétálunk egyet a városban és egy vacsora keretében visszatekintünk a mögöttünk hagyott napokra és kilométerekre.

Nap 8
Montefiascone–Róma–Budapest

Távolság: 1000 km | Emelkedés: ~10.000 m, lejtés: ~10.000 m

Az utolsó gyalogos szakaszunk egy 3 kilométeres lejtmenet Zepponami vasútállomásra, ahonnan egyenesen Rómába gurulunk. Repülőgépünk fél 4-kor száll fel a ciampinói repülőtérről és menetrend szerint 17.05-kor landul Budapesten. Itt búcsút veszünk egymástól, s ki-ki egyénileg indul tovább élete zarándokútján

Kibontás/Összecsukás

Gyakran ismétlődő kérdések

Mennyire nehéz a terep?

A terep általában közepesen nehéz, körülbelül megfelel egy hazai középhegységben tett kiadós túrának: az utak jól jelzettek, jó minőségűek, a szintkülönbség nem kirívó (bár egy-két napon jelentős is lehet). Egy-két szakasz viszonylag hosszú, így viszonylag jó állóképességre van szükség. Útjaink általában vidéki dűlőutak kevés aszfaltúttal és még kevesebb ösvénnyel. Többnyire nyílt terepen fogunk járni, tehát nem árt a napsütés ellen felkészülni (kalap, napkrém stb.).

Milyenek lesznek a szállások?

Szállásaink változatosak: az egyszerű, emeletes ágyas zarándokszállástól a vendégházakig számos szállásformát ki fogunk próbálni. A változatosságnak az az oka, hogy a Via Francigena egyelőre viszonylag kevéssé épült ki, a zarándokok száma évente csupán néhány tízezerre tehető, ami a töredéke pl. a spanyolországi Camino látogatottságának. Ezért szállásokból is kisebb a választék, nagyon olcsó, nagyon egyszerű zarándokszállás kevés van. Fontos, hogy hozzunk hálózsákot és törölközőt, mert a szállások egy részén nem kapunk ágyneműt.

Hogyan fog kinézni egy napunk?

Reggel felkelünk, összeszedjük magunkat, majd csomagunkat elhelyezzük a szállás erre kijelölt részén, ahonnan később elszállítják esti szállásunkra. Egy rövid ima vagy elmélkedés után útra kelünk – egészen a következő olasz kávézóig, ahol elköltjük reggelinket. Valamelyik útba eső pékségben vagy zöldségesnél vásárolunk némi péksüteményt és gyümölcsöt a vacsoráig hátralévő időszakra, majd nekiindulunk. A nap során néhány alkalommal megállunk rövidebb időkre, egyszer pedig egy-két órára, ebédelni. A megállásokat igyekszünk szép helyekre időzíteni, ahol meg lehet pihenni vagy ebédelni a magunkkal hozott gyümölcsből, szendvicsekből. A szállást általában késő délutánra érjük el: elhelyezkedünk, felfrissülünk, és megvacsorázunk, majd egy rövid esti elmélkedést és reflexiót követően nyugovóra térünk.

Milyen lesz az időjárás?

Az időjárás májusban valamivel melegebb az itthoninál, ennél többet előre nehéz mondani. Valószínűleg fogunk találkozni esővel, és egyaránt elképzelhető a hazainak megfelelő, de akár jóval melegebb hőmérséklet is – mindazonálta roppant hőségre nem kell készülnünk. A legbiztosabb, ha az indulás előtti napon vetünk egy pillantást az időjárás-előrejelzésre (ehhez egy linket is mellékeltünk a „Hasznos linkek” fülön.

Hogyan fogunk étkezni?

Reggelit vagy a szálláson kapunk vagy egy közeli hamisítatlan olasz „bar”-ban (kávézóban) költjük el. Ez általában egy jó olasz cappuccinót és némi péksüteményt jelent. Az ebédről szintén az adott nap reggelén gondoskodunk: általában egy-két péksüteményt és némi gyümölcsöt veszünk, amit út közben fogyasztunk el. A reggeli és az ebéd költsége benne foglaltatik az út árában. Két este vacsorát is kapunk (ami szintén benne van az utazási csomagban), a többi este pedig egy helyi kisvendéglőben költjük el az étkezésünket, amit ki-ki maga finanszíroz. Egy-egy vacsora körülbelül 20€-ba kerül, tehát az étkezésre érdemes nagyjából 100€-t magunkkal hozni.

Időjárás

Időjárás-előrejelzés Sienára

Biztosítás & repülés

Online biztosításkötés az EUB-nél

Európai Egészségbiztosítási Kártya:

Wizz Priority és poggyászszabályok

Felszerelés

Útinformációk

  • 8 nap / 7 éjszaka
  • 2019. május 3–10. (péntek–péntek)
  • Siena–San Quirico d'Orcia–Buonconvento–Radicofani–Montefiascone
  • 149,7 km
  • Repülőgép és vonat
  • Kolostorokban és más egyszerű szálláshelyeken 2–4 ágyas szobákban, olykor saját máskor közös fürdőszobával
  • Reggeli és szendvicsebéd
  • 6–12 zarándok
  • 259.000 Ft
  • Babos Gábor +36705540169